Triceratops horridus

Leírta: O. C. Marsh 1889-ben.

Korszak: Kréta

Lelőhelye: Egyesült Államok, Kanada

A kréta kor egyik híres növényevő dinoszaurusza a Triceratops Horridus. Az állat hossza 9 méter, Magassága ( talajtól a csípőig ) körülbelül 2,9 méter, súlya 6 tonna. Teste masszív hordó fomájú. Medencéje összenöt 8 csonttal, ezen a részen az inak elcsontosodtak. Lábai rövidnek mondhatók, de igen erősek, és nagy teherbírásuka voltak, hogy elbírják az állat súlyát. Nyaka három első csontja összenőt, a koponya mögött, egyetlen erős csontott alkotott. A triceratops-nak is van két különleges jellege. Koponyája módosult, ( jellegzetesség  a Ceratopsida-k sajátossága ) és egy csontos gallér alakult ki, amely 1,5-2 méteres. E gallér három koponyalemez( két pikkelyes és egy falcsont ) kinövése.  A triceratops ezzel a "fejvértével" egyedi a ceratopsida-k között. Mivel gallérján, nincs semmilyen nyílás, nagyobb mélyedés. Szerepe nem ismert, de sok paleontológus, úgy gondolja, hogy elsősorban a védekezést szolgálta, és megvédte az állat nyakát a ragadozó dinoszauruszoktól, illetve szabályozta vele testhőmérsékletét.  Másik Jellegzetessége a szemek és az orr felett viselt tülkök. A szemei feletti tülkök, a szemgödrök, és a fej hátsó részének, kis ürege felett helyezkedtek el. A harmadik tülke az orrcsonton, a két orrlyuk felett, alakult ki. E szarvakat az állat védekezésre használta, és a legújjab vizsgálatokból kiderült, hogy a hímek a párzás jogáért való harcban is szolgálatát vették. Fejében sok izom, és csont mellett alig maradt, hely az agynak, ezért a triceratopsot, és rokonát a Torosaurus latus-t nem tartják, "okos" állatnak. Állkapcsa elején erős csőr alakult ki, ( jellegzetesség  a Ceratopsida-knál )amely a  legellenállóbb nővényzetet is fel tudta aprítani. Csordákban élt, mint például a mai nagy tesű emlősök. Például: Elefánt.

Írta: Nagy Attila