Giganotosaurus carolinii

Leírta: Coria és Salgado, 1995-ben

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhelye: Dél-Amerika (Argentína)

A Carcharodontosauridae alcsaládba tartozó Giganotosaurinae család egyik legnagyobb, és legismertebb képviselője a Giganotosaurus carolinii. A Giganotosaurus-t 1993-ban egy amatőr régész Ruben Carolini találta, Patagoniában(Argentína) a Rio Limay tó közelében. Igen hamar, felfedezése után két évvel 1995-ben írták le az állatot. Az első megtalált csontváza 70%-ban volt teljes, ebbe beletartozik, a koponya, a medence, a lábcsontok, és a hátgerinc. Titanosaurus indicus kövületek mellett találtak, Giganotosaurus kövületeket is, ebből arra következtettek, hogy e theropoda-ák vadásztak a Titanosaurusokra.

Az állat 12-13 méter hosszú, 4 méter magas, és 6 tonna volt. Testfelépítése nagyon hasolít, közeli rokonáéhoz, a Carcharodontosaurus saharicus-éhoz. Teste erős, masszív, mégis karcsú. Mellső végtagjai nem annyira hosszúak, de nem is rövidek, és három ujjban végződtek. Hátsó lábai hosszúak. Combcsontja vaskos, sípcsontja hosszú, elnyúlt. Medencecsontja nem mondható nagynak. Öt összefort csigolyábol áll a keresztcsontja. Ha megfigyeljük, akkor láthatjuk, hogy a Giganotosaurus mellkasa eléggé széles, tehát anyagcseréje oxigén alapú, ami azt jelenti, hogy akár hosszú távon is eredményes vadász lehetett. A koponyája 1,8 m hosszú, ez hosszabb mint a Tyrannosaurus rex-é. Koponyája felülnézettből a szemtől az orrig szűkül. Oldalnézetből a koponyája, a szemtől az orr végéig íves. Agytérfogata kissebb mint a Tyrannosaurus-é. Fogai rövidebbek, nem annyira hosszúkásak. Élük csipkézett.

A Giganotosaurus táplálékát más állatok adták.

Írta: Nagy Attila