Eustreptospondylus oxoniensis

Leírta: Walker, 1964-ben.

Körszak: Közép-Jura

Lelőhelye: Anglia (Oxford)

Az Eustreptospondylus oxoniensis a Eustreptospondylinae-ákon belül egy közepes termetű faj. Az Eustreptospondylus 165-161 millió évvel ezelőtt a közép-Jura-ban élt, amikor Európa még széttagolt szigetekből állt. Érdekes, mert az előkerült csigolyái úgy néznek ki, mintha nem lennének teljesen kifejlődve. Eustreptospondylus nagyon hasonlít, egy rokon fajra a Magnosaurus-ra. Csak a csípőcsontjaik különböznek, ezért 2003-ban javasolták, hogy nevezzék át Magnosaurus oxoniensis-re, de még nem döntöttek, hogy elfogadják e ezt a javaslatot. Első kövülete 4,63 méter hosszú volt, de 5 méterre becsülik.

Az állat 5 méter hosszú, 2 méter magas, és 600-700 kilógramm súlyú. Teste viszonylag karcsú, de az állat mégis erőteljes testfelépítésű. Gerincoszlopa 72-81 csigolyából áll, 10-11 nyaki, 18-20 háti, 44-50 farok.  keresztcsontja 4 összefort csigolyából áll. Mellső végtagja közepesen rövid, és három ujjban végződnek. Hátsó lábai hosszúkásak. Combcsontja, és lábszárcsontja nagyjából ugyan olyan hosszú. Hátsó lábán négy ujj volt, de csak három érte a talajt, és egy ameik nem az hátrafelé állt. Csípőcsontja kicsi. Szeméremcsontja érdekes, mert a végén még nem alakult ki a sarkantyú alak.( Ez a Megalosauridae-ra jellemző). Koponyája jellegzetes. Szem, és orrürege nagy.  Szeme előtt található egy kis csontos kinövés. Fogai, nem mondhatók, nagynak, de csipkézett élüek. Sokan feltételezik, hogy dögevő volt, és a tengerpart mellett talált dögökkel táplálkozott.

Az Eustreptospondylus táplálékát kisebb, és elhullott állatok adták.

Írta: Nagy Attila