Hesperonychus elizabethae

Leírta: Longrich és Currie, 2009-ben.

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhelye: Kanada (Alberta)

A Microraptorinae-ák egyik legkissebb képviselője a Hesperonychus elizabethae. Első kövületeit Dr. Elizabeth Nicholls találta 1982-ben, de mivel gyíkcsontoknak tartották a leletet így raktárba helyezték. 2009-ben Philip J. Currie, és Nick Longrich kíszetett róla leírást, és a felfedezője után a második neve elizabethae lett. Huszonöt év után vették elő újra ezeket a csontokat, és rekonstruálták az állatot. Mivel nem volt nagyobb 1 méternél, így eddig a legkissebb dinoszaurusz amit Észak-Amerikába találtak. Legfontosabb, és legjobban megmaradt része a medencecsontja, mivel már teljesen kialakult, így tehát megcáfolható, hogy egy fiatal példányról van szó. A tudósok a méretéből arra következtetnek, hogy lehetséges, hogy még kissebb dinoszauruszok jártak a földön mint azt gondoltuk. Érdekes, hogy a hesperonychus a Microraptorinae-ák közül a legkésőbbi. Kövületei 75 millió évesek. Mivel a Microraptorinae-ákból már találtak olyan fajt ami tollas volt, mint például a Microraptor gui, így a Hesperonychus-t is tollasnak gondolják.

Az állat nagyjából 1 méter hosszú, 40 centiméter magas, és körülbelül 1,5-1,9 kilógramm lehetett. A hesperonychus rendkívül karcsú, kecses, testfelépítésű. Mellcsontja ívelt, és a család többi tagjához hasonlóan jól fejlett volt. Villáscsontja széles, így a mellkasa is széles, a testméreteihez képest. Annak ellenére, hogy a mellcsontja igen fejlett, a repülésre képtelen volt az állat, mivel nem alakult még ki nála a mellcsontján az a csontos nyulvány ami a repülést teszi lehetővé. Karjai elnyúltak, hosszúkásak, jól fejlettek. Ujjai rendkívűl hosszúak, annyira, hogy a mutatóujja, és a középsőujja hosszabb mint az alkarja, és a hüvelykujja se sokkal kissebb. Csípőcsontja a tesméreteihez képest kicsi, és nagyon hasonlít a microraptor-éhoz. Szeméremcsontja "hajlott", és erősen hátrafelé áll. Hátsó lábai hosszabbak mint a teste. Hátsó lábai teszik egy kecses kiállású állattá. A második ujjai módosultak, de rajtuk a karmok nagyságban, nem nagyon térnek el a többi ujjon lévő karmtól. Farka teszi ki az állat háromnegyed részét, és a rajta lévő összecsontosodott inak miatt a farka merev, ami segítette az egyensúlya megtartásában, és a gyorsabb helyváltoztatásában. Koponyája hosszúkás, a szemektől lejt. Fogazata csipkézett, és "tűszerű".

A Hesperonychus táplálékát, kissebb hüllő, emlősök, és rovarok adták.

                               

Írta: Nagy Attila