Compsognathus longipes

Leírta: Johann A. Wagner, 1861-ben.

korszak: Felső-Jura

Lelőhelyek: Németország, Franciaország

A Compsognathus longipes a Compsognathidae-ákba tartozó kis ragadozó theropoda. Egy olyan kis termetű ragadozó mint a Compsognathus Longipes, különös a jura időszakban ami az óriási termetek korszaka volt. Híres arról, hogy két teljes csontváza került elő, nagyon jó állapotban. Az első kövület Bajorországban találálták 1850-ben, ami 89 centiméter hosszú volt. A másodikat Franciaországban 1972-ben ami 125 centiméter hosszú volt. Sokáig a Compsognathus volt a legkisebb dinoszaurusz faj, míg találtak más kisseb termetű dinoszaurusz fajokat.

Az állat 80-100 centiméter hosszú, 40 cm magas, és a 3 kilógramm. A compsognathus-nak igen hosszú lábai voltak a testméreteihez képest. Így nagyon feltűnő a sípcsont, és a szárkapocscsont hossza. Az állat végtagjai igen kecsesek és hosszúak voltak. Csontjai belseje pedig üreges. Nagyon hasanló tulajdonságot mutat a madarak csontjaival, melyek szintén üregesek. A mellső végtagjai, hasonlóak a Tyrannosaurus Rex-éhez, de a karjai nem voltak elcsökevényesedve. Mellső végtagjain csupán két ujj volt, egy pedig elcsökevényesedett. Karmai érdekessége, hogy nem voltak annyira görbék, mint a többi theropoda dinoszauruszé. Az állat nyaka igen hosszú, és izmos volt. Farka hosszú, vékony, mely egyensúlyozta testét. A koponyája könnyű volt, ezt segítették a nagy ablakok. Szemürege igen nagy, tehát feltételezhetjük, hogy a compsognathus igen jól látott velük. Fogai hosszúak voltak, élük pedig csipkézett.  A tudósok úgy gondolják testét finom pihetollak borították.

Sokan úgy tartják, hogy falkában élt. Ezt arra alapozzák, hogy az állat kicsi, és falkában több esélye volt, a túlélésben, és a táplálékszerzésben. Erre utaló kövületeket sajnos még nem találtak.

A Compsognathus táplálékát, apró gerincesek adták: gyíkok, és a jura kori kissebb emlősök.

Írta: Nagy Attila

​TOVÁBBI KÉPEK A KÉPTÁRBAN!