Buitreraptor gonzalezorum

Leírta: Makovicky, Apesteguía és Agnolin, 2005-ben.

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhelye: Argentína (Patagónia)

A Dromaeosauridae-ák rengeteg faja közül az egyik a  Buitreraptor gonzalezorum. Első kövületeit Peter Makovicky találta, és írta le 2005-ben. A Buitreraptor egy jó példa a Dromaeosauridae-ák származására. Mivel az állat Dél-Amerikában élt, jól látható, hogy a Dromaeosauridae-ák képviselői szinte mindenhol megtalálhatók voltak. Neve jelentése "Keselyűrabló". Kövületei nagyjából 90 millió évesek.

Az állat 1,8-1,9 méter hosszú, 65-70 centiméter magas, és kilógramm súlyú volt. Teste karcsú, elegáns, első ránézésre aránytalannak mondható. Hasi bordái igen hosszúkásak. Csigolyái rövidek, kivéve a farokcsigolyáit. Mellkasa rendkívül széles. Szegycsontja fejlett. Azon kevés fajok közé tartozik amelyeknek megtalálták a villacsontját, ami erősen nyitott "V" alakot mutat. Mellső végtagjai rendkívül hosszúak, csuklócsontjai pedig fejlettek. A tudósok úgy gondolják, hogy mivel a Buitreraptornak, és a család egy másik tagja a Rahonavis ostromi-nak ilyen hosszú mellső végtagjai, és ujjai fejlődtek ki (hasonlóan a mai madarakhoz), feltételezhető, hogy a repülés kétszer fejlődött ki. Először az ősi madárfajoknál fejlődött ki a repülés képessége, és végül Eumaniraptora dinoszauruszoknál. Medence, ülő, és szeméremcsontja a test méreteihez képest nagyon kis méretű. Szeméremcsontja nagyjából vizszintesen áll, és a vége hátrafele hajlik. Hátsó lábai hosszúak, és a csontjai vékonynak, első ránézésre törékenynek mondhatók. A lábai második ujján, a többi rokonához hasonlóan módosult karmokat hordott, de nem olyan nagy méretűeket mint más hasonló méretű fajok. Farka a testhez viszonyítva arányosnak mondható. A farokcsigolyái felső nyúlványai hiányoznak, vagy nem alakultak ki, az alsó csigolyanyúlványai pedig szimmetrikusak a farokkal. Nyaka hosszú, S alakot mutat. Maga az állat a feje miatt elég aránytalannak tűnik. Koponyája 19-20 centiméter hosszú, enyhén ívelt. Szemüregei nagyok, és előre mutatnak, ami fejlett térlátásra utal. Fogai az alsó állkapocsban valamivel hosszabbak, mint a felsőben. Fogazata, nem volt csipkézett élű. Mivel állkapcsa nem volt erősnek mondható, így feltehetőleg kissebb hülőkkel, emlősökkel, és rovarokkal táplálkozott. De az állkapcsa hosszúságából, elnyúltságából, és fogai csipkézett élének hiányából feltételezhető, hogy halakkal taplálkozott.

A Buitreraptor táplálékát, kissebb hüllők, emlősök, és halak adták.

Írta: Nagy Attila

​TOVÁBBI KÉPEK A KÉPTÁRBAN!