Herrerasaurus ischigualastensis

Leírta: Osvaldo A. Reig, 1963-ban.

Korszak: Felső-Triász

lelőhelye: Dél-Amerika(Argentína)

Az Eoraptor Lunensis után, a Herrerasaurus ischigualastensis a második "legöregebb" dinoszaurusz. A Herrerasaurus besorolása igen nehézkes, mivel olyan primitív vonásokat mutat amivel nem tekinthető igazi theropodának. De a kutatók, mégis a Theropoda-ákhoz sorolták, és külön családot is létrehoztak neki, így a Herrerasaurus ischigualastensis a Theropoda-ákon belül a Herrerasauria főcsaládba, és ezen belül a Herrerasauridae családba tartozik. Első kövületeit Osvaldo Reig találta 1959-ben, de csak 1963-ban írta le.

Az állat hossza 3-6 méter között váltakozik, magassága 1,3-1,6 méter között, súlya pedig 45-210 kilógramm között. Teste megnyúlt, és nem mondható tömzsinek.Mellső végtagjai igen hosszúak. A legelső kövületeiből,(melyek igen hiányosak voltak) azt gondolták négy lábon járó dinoszaurusz volt. Mellső végtagjain még öt ujj volt. A negyedik-ötödik ujj elcsökevényesedett. Az ötödik ujj egyetlen apró csont. Hátsó lábai a mellsőknek a másfél szerese. Mint a mellsőkön a hátsó lábakon is 5-5 ujj volt, de kettő ugyan csak elcsökevényesedett. A Herrerasaurus sajátossága a keresztcsontja, amely két összefort csigolyábol állt. E sajátossága, azért teszi különlegessé, mert a többi dinoszaurusz keresztcsontját minimum, 3 csont alkotja. Szeméremcsontja is különleges, mert függőlegesen helyezkedik el. Koponyája hosszúkás, és elég nagy. Állkapocs izülete igen erős volt. Fogai kúp alakúak, és nagyon hasonlóak a mai emlősökéhez. Fogai a felső állkapocson jóval hosszabbak voltak, mint a többi.

A Herrerasaurus táplálékát más állatok adták. Például: az emlősszerű Placerias Hesternus.

Írta: Nagy Attila