Tyrannosauridae-ák

Tyrannosauroidea alcsaládba tartozó Tyrannosauridae családot Henry Fairfield Osborn írta le 1905-ben. Nevezik "Zsarnokgyík" családnak is. Bár kis termetű ősöktől származnak, a család nagy testű állatokat foglal magába, mivel a legkissebb is 5-6 méter. A család minden tagja kivétel nélkül ragadazó volt, és valószínűleg a tápláléklánc csúcsán álltak. Tyrannosauridae-ák a közép-Kréta, és a Felső-Kréta idején éltek. Fosszíliáik legfőképp Amerikából, és Ázsiából kerültek elő. Sokkal több teljes kövület került elő, a Tyrannosauridae-áktól, mint a többi dinoszaurusz fajból. Lefjobban felismerhető jegyeik, a két csökevényes mellső kar( Fajonként más-más hosszúságú), amelyek két ujjban végződnek. Emellett két erős, hátsó lábaikon jártak. A nagyobb fajoknak széles, robosztus koponyáik, és robosztus állkapcsaik voltak. A kissebb fajoknak több, fogaik voltak, mint a nagyobb fajoknak. Például, a Tyrannosaurus rex-nek 50-60 darab foga, míg az Alioramus remotus-nak 76-80 darab foga volt. Látásuk már fejletteb, és némely fajaik, már térlátással láttak. Nyakuk általában S alakot mutat.

A legmodernebb kutatások bebizonyították, hogy a  Tyrannosauridae-ák nagyon gyorsan nőttek, és hamar elérték a felnőtt kort. E fejlődési gyorsaság a mai madarakhoz hasonlítható. Testüket bizonyára tollak fedték, de eddig csak a Dilong paradoxus-ból találtak olyan kövületet amin tollruha lenyomata látható. Sokáig, úgy gondolták, hogy hidegvérű állatok de a modern kutatások, úgyszintén bebizonyították, hogy a  Tyrannosauridae család képviselői melegvérű állatok  voltak.

Néhány fajnál bebizonyosodott a falkában élés, mivel olyan kövületek kerültek elő, amik egymás mellett több állatot is tartalmaztak.

Írta: Nagy Attila