Saurolophus osborni

Leírta: Barnum Brown, 1912-ben

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhelye: Kanada, Mongólia

A Saurolophus osborni, a Hadrosaurinae-kon belül egy kacsacsőrű dinoszaurusz. A Saurolophus-nak három faja ismert, a Saurolophus osborni (Brown, 1912), Saurolophus angustirostrisok (Rozhdestvensky, 1952-ben), és a Saurolophus kryschtofovici (Riabinin, 1930-ban). Az utóbbi faj vitatott, hogy a Saurolophus nemzettség tagja e. Gyakran összetévesztík a Parasaurolophus walkeri-vel a nevük hasonlósága miatt. Saurolophus osborni-t  Barnum Brown fedezte fel 1911-ben.

Az állat 9-9,7 méter hosszú, magassága (talajtól a csípőig) 3,50 méter, súlya 2 tonna. Testalkata, és kinézete teljesen megegyezik, rokonáéval a Saurolophus angustirostris-el, csak az utóbbi nagyobb. Testalkata nem sokban külőnbözik, a többi kacsacsőrű dinoszaurusz-étól. Teste fűggőlegesen "nyújtott". Mint minden Hadrosaurinae-nak a Saurolophus-nak is, lejt a teste vállaktól. Mellső végtagjai rövidebbek és kecsesebbek a hátsóknál, és négy ujjban végződtek, de csak három érte a talajt. Mellkasa keskeny. Combcsontja, és sípcsontja kis eltéréssel de megegyező méretű. Gerincoszlopát, elcsontosodott inak erősítették. Koponyája a test többi részéhez képest kicsi, körülbelül 1 méteres. A koponya jellegzetessége a homloktól induló csontnyúlvány. Eleinte a tudósok úgy gondolták, hogy egy börlebeny helyezkedett el rajta( ezt a feltevést James Hopson vetette fel először), így hangokat tudott kiadni, de ezt mára már a legtöbben elvetik. A csontos nyúlvány minden bizonnyal az egyedek közti megkülönböztetést szolgálta. Állkapcsa elülső része szarucsőrré alakult. Fogazata, mint minden fajnak a családban lépcsőzetes. Ez azt jelenti, hogy több sorban ültek a fogai. Kissebb csordákban élt.

Írta: Nagy Attila