Mapusaurus roseae

Leírta: Coria és Currie, 2006-ban.

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhelye: Dél-Amerika (Argentína)

A Mapusaurus roseae a Giganotosaurinae-ákba tartozó nagy termetű Theropoda. Első kövületeit 1997-ben találtájk, de csak 2006-ban írták le. A Mapusaurust először a Carcharodontosauridae-ákba sorolták, de miután tüzetesebben is megvizsgálták a kövületeit, a Giganotosaurinae-ákba helyezték el. A Giganotosaurinae alcsalád a Mapusaurus felfedezéséig, és leírásáig nem létezett, Coria és Currie hozta létre ezt az alcsaládot.( Ma két faj a Mapusaurus roseae, és a Giganotosaurus carolinii tartozik ebbe a családba). Az eddig megtalált példányok közül a legnagyobb 12,3 méter hosszú volt.

Az állat 12 méter hosszú, 3,5-4 méter magas, és 3 tonna súlyú volt. Teste masszíiv, erőteljes. Hátcsigolyái nem mondhatók, robusztusnak, viszont a farok, és nyakcsigolyái robusztusak. Hátcsigolyái nyúlványai megnyúltak, és ezen a területen sok izom tapadt meg. Csípőcsontja az állat testméreteihez képest "kicsinek" mondható. Keresztcsontja 6-7 összefort csigolyából áll. Mellkasa keskeny, lapockacsontja rövid, és "vékony". Mellső végtagjai kicsik, és három ujjban végződtek. Maga a kar a felkar, az alkar, a csukló, és az ujjakal együtt nagyjából 55-60 centiméter hosszú volt. Hátsó lábai nem voltak hosszúak, inkább közepesen hosszúak, de ennek ellenére izmosak voltak. Ha megfigyeljük, mellkasa szűk, mellső lábai rövidek, a hátsók nem mondhatóak hosszúnak, amiből az következi, hogy a Mapusaurus lassú mozgású növényevő dinoszauruszokra vadászott. Nyaka rövid, de erős, vaskos, robusztus csigolyákból áll. Koponyája nagyon hasonlít közeli rokonáéra a Giganotosaurus carolinii-éra, de a Mapusaurusé nem annyira elnyúlt. Szemei felett kialakult egy-egy csontos dudor. Koponyája a halántéktól az orrüregig nagyjából ívelt. Fogai nem hosszúkásak, inkább "rövidnek" mondhatók.

A Mapusaurus táplálékát más állatok adták. 

               

Írta: Nagy Attila