Shunosaurus lii

Leírta: Dong, Zhou, és Zhang, 1983-ban.

Korszak: Közép-Jura

Lelőhelye: Kína

A Shunosaurus lii a sauropoda családon belüli  Cetiosauridae alcsaládba tartozik. Az egyik legismertebb, és legteljesebb kövületeket adó sauropoda. Első kövületeit 1983-ban találta  Dong, Zhou, és Zhang, a Kínai Sichuan tartományban, és ugyan ebben az évben le is írták. Eddig két faja ismert a Shunosaurus lii (1983), és a Shunosaurus ziliujingensis (1986).

Az állat 10 méter hosszú, magassága (talajtól a csípőig) 3 méter, súlya 8 tonna lehetett. Teste a többi sauropodától eltérően kecsesnek, karcsúnak mondható, és ránézésre nem tűnik tömzsinek. Gerinc nyúlványai hosszúkásak, főleg a vállaktól, a farok háromnegyedéig. Gerincoszlopa 72-73 csigolyából állt. Ebből 12 nyaki, 14 háti, 4-5 keresztcsonti,és  44 farokcsigolyája. Lapockacsontja vastag, és közepesen hosszú. Mellkasa széles, ami nem meglepő a sauropodáknál. Mellső lábai a hátsóknál rövidebbek, valamivel "véknyabbak" és öt ujjban végződtek, de csak négy érintette talajt. A belső ujján a többinél jóval nagyobb méretű karom helyezkedett el. Eleinte a tudósok úgy gondolták, hogy a Shunosaurus, védekezésre használta ezeket a karmokat úgy, hogy a hátsó lábaira állt, és ezekkel védte magát. Ezen állítást ma már elvetették. Megfigyelhető más sauropoda fajoknál is, hogy a belső karom nagyobb mint a többi. Hátsó lábai hosszabbak és robusztusabbak az elsőknél, és ugyan csak öt ujjban végződtek, de csak négy érintette a talajt. Farka közepesen rövid, és a végén egy amerikai futballabdára emlékeztető elcsontosodott "buzogány" alakult ki, hasonló mint az Omeisaurus junghsiensis-nek. A tudósok szerint, a Shunosaurus nem mellső lábai karmaival védekezett, ahogy korábban gondolták, hanem a farkán lévő elcsontosodott "buzogány"-al. Nyaka viszonylag rövid. Koponyája kicsi, "tömzsi". A koponyája a szemektől, az orrüreg aljáig ívelten lejt. Fogai hasonlítanak a cerúzákra, hosszúak, de csak a felső állkapocsban lévők. Az alsó állkapocsban lévő fogak jóval rövidebbek.

írta: Nagy Attila