Shuvuuia deserti

Leírta: Chiappe, Norell, és Clark, 1998-ban.

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhely: Mongólia

A legkissebb, és legfurcsább dinoszauruszok közé tartozik a Shuvuuia deserti. A Theropoda-ák egyik legkissebb, és az Alvarezsauridae-ák egyik legkésőbbi képviselője. 1998-ban a negyedik dinoszaurusz volt amelyen tollak lenyomatait fedezték fel. A kutatók egy része korai röpképtelen madárként gondolja. Kövületei nagyjából 75 millió évesek.

Az állat 60 centiméter hosszú, 30-35 centiméter magas, és 1 kilógramm súlyú. Testfelépítése rendkívül hasonlít a mai futómadarakéra. Az állatra pillantva látszik is, hogy inkábbb már madárszerű. Teste rendkívül karcsú, így az állat rendkívül elegáns. Mellkasa fejlett. Mellső végtagjai a dinoszauruszok között egyedinek számít. Karjai csökevényesek, de emelett rendkívül izmosak voltak, és három ujjban végződtek. Felkaja a könyök részen kicsúcsosodik, és itt sok izom tapadt. Az ujjak közül a belsők módosultak, a külsők pedig elcsökevényesedtek. A belső ujjakon nagy méretű karmokat viselt. Eleinte a kutatók nem tudták, hogy a Shuvuuia mire használta ezeket a karmokat. A mai elfogadott nézet szerint hasonló kép használta mint a mai hangyászfélék. Hátsó lábai hosszúsága miatt az állat a testméreteihez képest magas. Lábai hosszúságának nagy részét, a lábszárai teszik ki. Medenceszerkezete nagyon hasonlít a madármedencéjű dinoszauruszokéra, de a Shuvuuia hüllőmedencéjű! Farka nem mondható hosszúnak, inkább közepes hosszúságú. Koponyája oldalról általános háromszög formájú, felülről elkeskenyedő. Szemürege a koponyája legjellegzetesebb része. Szemürege nagysága arra utal, hogy látása fejlett volt.

A Shuvuuia táplálékát Krétakori termeszfélék, és más akkori rovarok adták.

B-Allosaurus Fragilis, C-Haplocheirus sollers, D-Shuvuuia deserti

Írta: Nagy Attila