Majungasaurus crenatissimus

Leírta: Depéret, 1896-ban.

Korszak: Közép-Kréta

Lelőhelye: Madagaszkár(Afrika)

A Majungasaurus Crenatissimus az Abelisauridae családba tartozó ragadozó dinoszaurusz. Az Abelisauridae-ák Dél-amerikát uralták, de a Majungasaurus afrikában élt. Minden bizonyal egy "mellékföldrészen" keresztül jutott el afrikába, majd a kontinensek tagolodása után, "elkölünült" Dél-amerikától. Első kövületeit Charles Depéret találta 1896-ban. E dinoszaurusz faj sokat elárult a madár-dinoszaurusz kapcsolatról, mivel a kutatók sok rendszertani hasonlóságot találtak a Majungasaurus és a madarak között. Például a madarak, és a Majungasaurus légzőrendszere nagyon hasonló, így bebizonyosodott hogy anyagcseréje oxigén alapú volt. A Majungasaurus-ról, bebizonyították,( hosszú kutatások után) hogy kanibalizmusra is vetemedett. Találtak olyan fosszíliákat, melyek saját fajtársaik maradványait tartalmazták.

Az állat 6-6,5 méter hosszú, 2 méter magas, súlya 960 kilógramm és 1 tonna között ingadozik. Teste "elnyúlt", testesnek mondható. Mellső végtagjai rövidek, és rajtuk, négy ujj volt. A karjai túl rövidek voltak ahoz, hogy bármiféle használatra alkamasak legyenek. Karjai annyira rövidek, hogy csak a felkarnaknak van nagyjából "normális" hossza, az alkarja pedig rövidebb az ujjainál. Tehát jóformán nincs is alkarja. Hátsó végtagjai hosszúak, és robosztusak. Nyaka hosszúkás, mely egy rövid, széles koponyát tart, amely hosszirányba  "tömzsi", oldalirányban magasabb(hasonló kinézetű, mint a Carnosaurus Sastrei-é). Körülbelüli hossza 60-70 centiméter. Koponyája tetején egy kis dudor van, és az orrüreg végétől kezdődően, eddig a kis dudorig, végighúzódik egy üreges vonulat. Fogai hátrahajlók, és csipkézett élűek. A Majungosaurus koponyája, az egyik legjobban ismert a világon.

A Majungasaurus táplálékát más állatok adták, kisebb termetű növényevő dinoszauruszok.

Írta: Nagy Attila