Zuniceratops christopheri

Leírta: Wolfe és Kirkland, 1998-ban.

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhelye: Észak-Amerika, Közép-Amerika (Új-Mexikó)

A szarvas dinoszauruszok egyik korai képviselője a Zuniceratops christopheri. A zuniceratops egy fontos kövület a Ceratopsia fajok fejlődésében, mivel a legöregebb tülkökel rendelkező faj amelyet Amerikában találtak. Első kövületeit 1996-ban, találta az akkor 8 éves Christopher Wolfe találta. Kövületei nagyából 93 millió évesek.

Az állat 3 méter hosszú, magassága ( Talajtól a csípőig ) 1-1,1 méter, és 140-150 kilógramm súlyú volt. Testalkata masszív, kidolgozott, de tömzsinek mondható. Csigiolyái főleg a nyaki, és háti részen nagyon magasak, és vaskosak. Első ránézésre olyan mint egy "testes tehén". Teste a vállaktol a nyaktövig enyhén "lejt". Mellső végtagjai nagyjából a hátsók fele. Mellső lábai nem mondhatok erőteljesnek, inkább tömzsinek. Lapockája hosszúkás és robusztus. Hátsó lábcsontjai vékonynak mondhatók. Combcsontja, és lábszárcsontja nagyjából megegyező méretű. Ebből levonható az a következtetés, hogy az állat nem lehetett túl gyors mozgású. Farok csigolyái felső nyúlványi, a farok középső részen jóval hosszabbak, mint a többin. Nyaka rövid, és a Zuniceratopsnál már megfigyelhető nyak végén lévő nyakfodor jelenléte (ez nagyjából úgy működött és úgy is nézett ki mint egy gömbcsukló). E nyakfodor segitette azt hogy a gallérral rendelkező Ceratopsia-ák jóval intenzívebben, nagyobb körben tudják elforgatni a fejüket. A Zuniceratops koponyája nagyjából 1 méter hosszú (akkor mint a magassága). Csontgallérja 50 centiméter hosszú, és két nagy "ablak" könnyíti. Szemei felett a többi rokonához hasonlóan két szarv nőtt, amelyek hossza 37,5 centiméter (egy szarv ilyen hosszú). Más fejlettebb ceratopsiáktól eltérően viszont nincs szarva. Kis termete miatt alacsonyan nővő páfrányokat ehetett.

             

Írta: Nagy Attila