Hypsilophodon foxii
Leírta: Thoma H. Huxley, 1869-ben.
Korszak: Alsó-Kréta
Lelőhelye: Portugália, Spanyolország, Anglia
Hypsilophodon foxii az egyik legismertebb Hypsilophodontidae-ák családjába tartozó kis növényevő dinoszaurusz. Amikor 1849-ben megtalálták egy Wight nevű szigeten,( a Wight-sziget Anglia déli részén található) úgy állapították meg, hogy a lelet egy fiatal iguanodon-tól származik, és Iguanodon foxii-nek nevezték el. De Thoma H. Huxley felismerte, hogy az Iguanodontidae-ák és az új leírt faj között nagyon sok különbség van, és így 1869-ben egy új különálló családba a Hypsilophodontidae-ákba tette, és nevét Hypsilophodon foxii-ra javította.
Az állat 2 méter hosszú, 80 centiméter magas, és 25-30 kilógramm volt. Teste könnyű, kecses felépítésű. Gerincoszlopa 81 csigolyából állt. Ebből 9 nyakcsigolya, 16 hátcsigolya, 6 keresztcsonti csigolya, és 50 farokcsigolya. Mellső végtagjain öt-öt ujj volt, közülük négy használható volt, de az ötödik elcsökevényesedett. Hátsó végtagjai rendkívül hosszúak, hosszuk majdnem eléri a farok hosszát. A tudósok vizsgálatai szerint, a Hypsilophodon elérhette 40 km/ó-s sebességet. A hátsó végtagjain négy ujj volt, de csak három érte a talajt. Szeméremcsontja iránya megegyezik, a csípőcsontja irányával. Farkát elcsontosodott inak erősítették. koponyája "tömzsinek" mondható. Szemürege nagy. Allsó, és felső állkapcsa elülső része szarucsőrré alakult. Felső állkapcsa szarucsőrében még fogak ültek, de az allsóban nem. Állkapcsa hátsó részéban enyhén csipkézett élű fogak ültek. Egy lelőhelyen körülbelül 100 Hypsilophodon-t találtak, innen arra következtettek, hogy a Hypsilophodon falkában élt. A lelőhelyet találóan, Hypsilophodon-Beds-nek nevezték el.
Írta: Nagy Attila |