Megapnosaurus rhodesiensis

Leírta: Raath, 1969-ben.

Korszak: Alsó-Jura

Lelőhelye: Egyesült Államok, Afrika.

A Coelophysidae család képviselői még kezdetleges dinoszauruszoknak számítottak, de a korukhoz képest fejlettek voltak. Ebbe a családba tartozott, a Coelophysinae alcsalád, mejbe az egyik legkésőbbi képviselője a Megapnosaurus rhodesiensis is tartozott. A Megapnosaurus első kövületeit Raath írta le, de Syntarsus rhodesiensis néven. A Syntarsus nevet azonban le kellett cserélni, mivel már felhasználták egy bogárfaj névadásához. A Megapnosaurus nevet három tudós Dr. Michael Ivie, Dr. Adam ¦lipiński, és Dr. Piotr Węgrzynowicz adta az állatnak 2001-ben. Eddig Két faja ismert, a Megapnosaurus rhodesiensis (Raath, 1969), és a Megapnosaurus kayentakatae (Rowe, 1989). Mind a két faj eredeti neve a Syntarsus volt. A két faj között a különbség, hogy a Megapnosaurus kayentakatae-nek van két félhold alakú csonttaréj a fején, hasonlóan mint a Dilophosaurus-nak. Emellett a kayentakatae alfaj mutat egyfajta továbbfejlődési lépést. A két faj érdekessége, hogy két különböző kontinensről került elő, ami jól szemlélteti a dinoszauruszok elterjedését.

Az állat 3 méter hosszú, 1 méter magas, és 35 kilógramm volt. A Megapnosaurus testalkata nagyjából teljesen megegyezik a Coelophysis bauri-éval, de kivétel ez alol a Megapnosaurus kayentakatae, mivel utóbbi koponyáján csonttaréj viselt, és valamivel testesebb volt. Teste inkább hosszabb mint magasabb. Mellkasa széles, és "magas". Mellső végtagjai a testméreteihez képest közepesen hosszúak, és öt ujjban végződtek, de csak három ujj volt használható, mert a másik kettő elcsökevényesedett. Ennek ellenére az állat képes lehetett a "fogásra". Csípőcsontja nem mondható nagy méretűnek. Szeméremcsontja előre áll, enyhén hajlott, emelett a testméreteihez képest meglehetősen vékonynak, és "törékenynek" mondható. Ülőcsontja a szeméremcsont mása, de fele akkora. Hátsó Lábai érdekes módon inkább robosztusnak, mint kecsesnek mondhatók. Azok közé a dinoszauruszok közé tartozik, melyeknek megtalálták a lábnyomát is. Nyakcsigolyái vaskosabbak, mint a gerincoszlop többi csigolyája. A koponya a két alfaj között változó. A  Megapnosaurus rhodesiensis koponyája hosszúkás(leginkább a Coelophysis-éra hasonlít), míg a Megapnosaurus kayentakatae-é inkább "tömörebbnek" mondható. A két alfaj koponyájának közös jellemzője a bevágás a premaxilláris, és maxilláris koponyacsontok között. Emiatt mint már oly sok theropoda, e faj is megkapta azt a vádat, hogy dögevő volt.

A paleontológusok falkában élő fajnak gondolják a Megapnosaurus-t mivel egy Zimbabwei  csontmederben harminc példányt találtak.

A megapnosaurus táplálékát más állatok adták.

                                                                A Képeken a Megapnosaurus kayentakatae látható.

Írta: Nagy Attila