Dolichorhynchops osborni

Leírta: Williston 1902-ben.

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhelye: Észak-Amerika

A Kréta-kori Polycotylidae-ák a Plesiosauria-ákba tartozó tengeri hüllők. A család többsége inkább a Pliosauroidea-ákra hasonlít. A Polycotylidae-ák tíz faja közül az egyik, a Dolichorhynchops osborni. Első kövületét a Dolichorhynchops osborni-t, George F Sternberg találta 1900-ban, és 1902-re Mark Williston már el is nevezte, és le is írta a fajt. Másik faja a Dolichorhynchops erschelensis-t 2005-ben találták meg. Utóbbi küvülete néhány csigolya hílyán teljes volt.

Az állat 2,5-3 méter hosszú, és nagyjábó 900-1000 kilógramm körüli lehetett. Teste tömzsi, inkább hordószerű. Csigolyái vaskosak. Mellső és hátsó végtagjai "sarlószerűen" módosultak, a vízben való könnyebb mozgás végett. Nyaka rövid ami a Polycotylidae-ákra jellemző tulajdonság. Koponyája hosszúkás, és felülnézetből a szemktől eléggé elkeskenyedik. Koponyája első ránézésre a Gaviál-éra (egy krokodilfajéra) emlékeztető, a vékony felső, és allsó éllkapocs miatt. Szemei nagyok és előremutatók, tehát a Dolichorhynchops képes lehetett térben látni. Orrürege kicsi.

A Dolichorhynchops táplálékát más állatok adták, elsősorban halak.

     

Írta: Nagy Attila