Unenlagia comahuensis

Leírta: Novas és Puerta, 1997-ben.

Korszak: Felső-Kréta

Lelőhelye: Dél-Amerika

A kis termetű ragadozó dinoszauruszok legjellegzetesebb képviselői a Dromaeosauroidea-ák. Ezen alcsaládon belüli család, az Unenlagiinae.  Unenlagiinae család nevét, az Unenlagia comahuensis-nek köszönheti. E faj az egyik legérdekesebb a madár-dinoszaurusz kapcsolatban. Bár hiányos csontváza ismert eddig, mégis sok információt nyújtott a kutatóknak. A tudósok szerint közeli kapcsolatban állhatot a Rahonavis ostromi-val. Némelyek azt is feltételezik, hogy az unenlagia a "röpképes"  ősből fejlődött ki újból röpképtelen fajjá. Kövületei rendkívül hiányosak eddig, egy teljes medenceövet, a bal láb háromnegyedét, a lapockacsontját, a felkarja egy részét, néhány bordát, két csigolyát, és két farokcsigolyanyúlványt találtak ettől a fajtól. Kövületei nagyjából 89 millió évesek. Neve jelentése: "félmadár". Eddig két faja ismert az Unenlagia comahuensis (Novas és Puerta, 1997), és az Unenlagia paynemili (Calvo, Porfiri, Kellner, 2004).

Az állat 2 méter hosszú, 0,6 méter magas, és 30-35 kilógramm súlyú volt. Csontjai üregesek, így nagyon könnyű csontozatú volt. Teste a mellkastól a szeméremcsontig lejt. Csigolyái kis méretűek. Csípőcsontja a testéhez viszonyítva nagynak mondható ami meglepő a Dromaeosauroidea-ák testfelépítésénél, de az Unenlagiinae család többi fajánál megfigyelhető. Emellett csípője szerkezete az Archaeopteryx lithographica-éhoz hasonlítható. A vállöve rendkívül fejlett, és már hasonló módon tudta mozgatni mint a mai madarak. Combcsontja a testméreteihez képest "vaskos". Lábszára első ránézésre törékenynek mondható, és valamivel hosszabb mint a combcsont. Mivel koponya még nem került elő ettől a fajtől, csak találgatni lehet, hogy hogyan is nézhetet ki, de ha a család többi tagjának koponyáját vesszük figyelembe akkor az Unenlagia koponyája hosszúkás, elnyúlt, nagy méretű szemüreggel, és nagy koponyatérfogattal.

Az unenlagia táplálékát más állatok adták.

Írta: Nagy Attila