Psittacosaurus mongoliensis

Leírta: H. F. Osborn 1923-ban.

Korszak: Alsó-Kréta

Lelőhelye: Kína, Mongólia, Oroszország

A Ceratopsia-ák egyik korai képviselője. A Psittacosaurus az egyik olyan Ceratopsia, amelyből több
mint 400 fosszíliát találtak.(Ebből 75 csak Psittacosaurus mongoliensis) Emellett ettől a fajtől van az egyik legjobban megörzött csoportos fosszília, ami egy felnőtt és 34 fiatalt pldányt foglal magába. Így a leletekből következtetve a Psittacosaurus gondos szülő volt. Eddig 12 faja ismert: a Psittacosaurus mongoliensis (Osborn, 1923), Psittacosaurus sinensis (young, 1958), Psittacosaurus meileyingensis (Sereno, 1988), Psittacosaurus xinjiangensis (Sereno és Zhao, 1988), Psittacosaurus sattayaraki (Buffetaut és Suteethom, 1992), Psittacosaurus neimongoliensis (Russel és Zhao, 1996), Psittacosaurus ordosensis (Russel és Zhao, 1996), Psittacosaurus mazongshanensis (Xu, 1997), Psittacosaurus sibiricus (Leshchinskiy, 2000), Psittacosaurus lujiatunensis (Zhou, 2006), Psittacosaurus major (Sereno, 2007), Psittacosaurus gobiensis (Sereno, Zhao és Lin, 2009). Elnevezni Henry F. Osborn nevezte el 1923-ban. Neve jelentés "Papagájgyik". Kövületei 100-130 millió évesek.

Az állat 2 méter hosszú, 0,6 méter magas, és 30 kilógramm volt. Teste hosszú, elnyúlt, kecsesnek mondható. Gerincoszlopa körülbelül 72 csigolyából állt.  Ebből, 8 nyakcsigolya, 13 hátcsigolya, 6 keresztcsonti csigolya, és 45 farokcsigolya. Az állat háti részén 16 centiméter hosszú szőrszálakhoz hasonló őstollakat találtak. Ebből arra következtetnek, hogy a Psittacosaurus Mongoliensis tollas lehetett. Mellső lábai erősek, és négy ujjban végződtek, de közölük az egyik ujj elcsökevényesedett. A Psittacosaurus, négy lábon járt, de meneküléskor, két lábra emelkedett. A hátsó lábai hosszúak, és erősek voltak. Valószínúleg gyors állat volt.  A farkán az inak elcsontosodtak. A Psittacosaurus koponyája sajátos. Kinézetre hasonló, mint egy mai papagájé. Koponyája fölmagasodott, főleg az elülső részén, és mindkét oldalt csontdudor nőtt ki. A szája elülső része szarucsőrré alakult. A csőre mögött őrlőfogak alakultak ki, tehát képes volt a rágásra, ennek ellenére találtak olyan Psittacosaurus kövületeket melyek gyomrában megtalálhatók a gastrolisok(gyomorkövek). Koponyája a testéhez képest rövid. Szemürege nagynak mondható.

                            
Írta: Nagy Attila